Szívem, szólj!

HeartOpeningSzívem, szólj!

Nehéz odaadni magunkat a tudatos változásnak, mert a bennünk felhalmozódott sérelmek, fájdalmak, félelmek erőszakosan ráncigálnak bennünket, a szenvedés fenntartására ösztönözve. Az emberi elme természete, hogy ragaszkodik ahhoz, amit megismert, még akkor is, ha az fénytelenségbe öltözteti életünket.  Így aztán adhat nekünk tanácsot, útmutatást bárki, amíg az Új Kori energiák nem provokálnak markáns krízis által minket a mozdulásra, elindulni a belső “méregtelenítésben”  nehezünkre esik. Pedig tehetnénk… Nyitott szívvel belegyalogolni a változásba sokkal bölcsebb és egészségesebb, mint megvárni, míg kardjával lecsap ránk az élet, így figyelmeztetve bennünket törvényeire.
Ha fel akarunk készülni a jövendő csatáira, figyeljük meg, mi okoz félelmet mindennapjainkban, és kezdjünk el tudatosan dolgozni oldásukon. Aminek vagy akinek a szemébe – mélyen, odaadással – bele merünk tekinteni -,  nem lehet többé idegen vagy ijesztő számunkra, hiszen felismerjük benne önmagunkat. Így olvad semmivé a félelem, és borul virágba a múlhatatlan Szeretet.

Cs. Szabó Virág