Segítők áramában

Ne félj segítséget kérni, ha úgy érzed, elakadtál. A kívülről érkező válaszok inspirálhatnak abban, hogy saját utadra lelj.
Azt azonban sose feledd el, hogy a gyógyulás csak saját erőből történhet, ami nem feltétlenül fájdalommentes folyamat.
Az ugyanis, amivel nem dolgozol meg, felülemelkedve általa elavult önmagadon, legfeljebb látszat-megoldást hozhat, nem valódi fejlődést. Kerüld a “könnyű utat” akkor, ha nem akarsz időhúzó köröket futni mások felelőtlen ígéretei által. Válaszd azt az irányt, amelyet megtenni nehezedre esik, vagy amelyik inspirációt ígér ugyan, de a megváltás lépésének jogát meghagyja neked.
Az a(z ál-)gyógyító, aki azonnali és feltétlen oldást “kínál” – nem ismer Téged, és nem bízik benned. Sarlatán lényét a spirituális egó vezeti, nem pedig annak a bizonyossága, hogy képes vagy magad is boldogulni saját világod megtisztításában. Nem hisz benned, nem lát téged, és így esetleg helyetted tesz meg olyan lépéseket, amelyek felvállalása kihagyhatatlan fejlődési folyamatod (volna). Ezzel keveredtek máris olyan karmakörbe, amely által nemhogy előbbre jutnál, de újabb bonyodalmakat hívsz be az életedbe. Légy éber és óvatos: ha valaki túl sokat ígér, csak saját felpuffasztott egójának reményeit követeli rajtad. Az, aki valódi segítő, hitének erejével tekint rád – mert tudja, isteni lényként megvan a képességed az öngyógyításra… ő nem tesz mást, mint erre emlékeztet, és arra biztat, hogy igenis végig tudod járni fejlődési utadat. Szeretetével emel a célod felé, és nem saját nagyszerűségének zászlaját lengeti hivalkodó fölénnyel, újabb követőket gyűjtve önigazoló missziójához.